Túrkevén 2019 óta két óriás dolgozik a betakarítási szezonban. Tiszteletet parancsolnak maguknak a zöld monstrumok nemcsak megjelenésükkel, de teljesítményükkel is kiemelkednek a mezőnyben a John Deer S770-es kombájnok. Bodnár Miklóssal és fiával, Krisztiánnal beszélgettünk gazdálkodásról, gépekről és arról, miért váltottak vetési zöldről John Deere zöldre.
Kérem, mutassák be gazdaságukat! Hogyan kezdődött minden?
Bodnár Miklós: Keszthelyen végeztem növényvédő szakon és itt Túrkevén az állami gazdaságban (Túrkevei Vöröscsillag Termelőszövetkezet) kezdtem meg a pályafutásomat gyakorló növényvédősként. Utána 1988. január 1-jével kerületvezető lettem, ekkor ennek a területe elérte az 5100 hektárt szántóban, és mellett még volt 800 hektár gyep az állattenyésztés részére.
Jött a rendszerváltás és 1992-ben elindultak azok a folyamatok, amelyek során a termelőszövetkezetek átalakultak. Az Agrokeve Kft. 1993. január 1-jén alakult meg, a szövetkezeti tagok üzletrészüket becserélték tagi részesedésre így a cég tulajdonosává válhattak.
Megalakuláskor engem bíztak meg a cég vezetésével.
A 2000-es évekre a család tulajdonába került a kft. a dolgozói tagok üzletrészének felvásárlását követően, így saját magunk tudjuk megválasztania a fejlesztési irányokat.
Milyen növények termesztésével foglalkoznak?
B.M.: Összesen 1300 hektáron gazdálkodunk, ennek egy része saját, másik része bérelt terület. Mellette 400-500 hektáron bérszolgáltatunk.
A generáció váltás egy sarkalatos kérdés a mezőgazdaságban. Miért ezt a pályát választotta?
Bodnár Krisztián: 2002-ben érettségiztem, kb. akkor kezdtük meg felvásárolni ezt a kft.-t. Először más irányba indultam el, a BudapestiGazdasági Főiskolán, majd a Corvinus Egyetemen végeztem szakközgazdászként.
Egyetem után 2 évig voltam kockázatkezelő a KITE-nél. A tanuló évek után úgy döntöttem, hogy csak jobb, ha az ember a saját ura, és itt volt a lehetőség is. Kevés az az ember ma, aki nem élne azzal, amit biztosan csinálhat és az a sajátja. Szeretem is ezt a kötetlen munkát, hogy nem állandóan bent kell ülni, és ez ennek a szakmának a szép oldala is.
2011-ben, amikor ide kerültem megfogalmaztam magamban, ha majd egyszer én kerülök ennek a piramisnak a csúcsára legyen
a kezemben valami, amivel azt tudom mondani, hogy megfelelően képviselem ezt a szakmát.Munka mellett elvégeztem a Szent István Egyetemen az agrármérnök szakot levelezőn.
Milyen erő és munkagépparkkal rendelkeznek?
B.K.: Idén lesz 10 éve, hogy itthon vagyok és közösen csináljuk ezt a gazdaságot édesapámmal. Azt mondha tom, azóta rengeteget fejlődött a cég, sikerült a 90-es évekbeli hányattatott sorsot mára elfelejtenünk és olyan szintre felfejleszteni a gazdaságot, hogy elmondhatjuk, hogy területarányosan ez a gazdaság az élvonalba tartozik az országban.
Erőgépek tekintetében John Deere traktorokkal dolgozunk – 1 db 8330, 2 db 8320 R, 1 db , 2 db 6100 RC, 1 db 6120 M, 1 db 6145 R – , a betakarítási munkákat is John Deere kombájnokkal végezzük. Van egy 1750-es szemenkénti vetőgépünk, egy M732i vontatott permetezőgépünk és egy Rauch Axis-H EMC+W műtrágyaszórónk. Még mindig használatban van a két régi Lineár öntözőberendezésünk
is, amelyeket John Deere motoros szivattyú hajt meg.
B.K.: A 90-es években voltak John Deere kombájnok a gazdaságban, amelyeket a 2000-es években cseréltük le Claas-ra. Akkor 2 db Lexion-t vásároltunk, majd 2013-ben cseréltük ezeket 2 újabbra, amelyek szalmarázó ládás gépek voltak. Korábban már szóba került, hogyha egyszer váltunk, akkor szeretnénk a rotoros cséplési technológiára áttérni. Mivel ugye nekünk nincs állattenyésztési ágazatunk, ezért a szalmakezelés nálunk nem annyira fontos, plusz mivel nincs szerves trágyázás, így a szármaradványokat leszecskázzuk és visszadolgozzuk a talajba. Az egy döntő szempont volt, hogy a rotoros technológia felépítését tekintve kevesebb alkatrésszel működik ezáltal kisebb meghibásodási lehetősége van. Mindemellett a betakarítási idő csökkentése és könnyebb tervezhetősége is indokolta a váltást. A bérmunkát is szem előtt tartva határoztunk a csere mellett, mert a környéken ilyen kombájnnal nyerhetünk is, mivel például az olajretket a szalmarázós kombájnok nem tudják kicsépelni. Bizonyos növények betakarítására a szalmarázós technológia kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas. Ezek a gépek közel 40 fajta növény betakarítását/kicséplését tudják, ha szükség lenne rá.
Melyek azok a tulajdonságok, tényezők, amelyek döntőek voltak a John Deere mellett?
B.K.: Adódott a helyzet, mivel erőgépben John Deere pártiak vagyunk és a flotta szemléletet követjük – egy márka, egy szerviz – úgy
gondoltam, hogy miért ne próbálnánk ki kombájnban is. Ismerjük a szervizt, ami mögötte van, és azt a 24 órás alkatrészellátást, ami
nem minden cégnél van meg. Az ember abban bízik, ha véletlenül oda kerül, hogy a gépe elromlik, akkor megvan a lehetőség rá, hogy
24 órán belül megérkezik az alkatrész és a gép javítása gyorsan megtörténik. Egy kisebb dealer nem biztos,
hogy ezt a biztonságot tudja nyújtani.B.M.: Azért is választottuk a John Deere-t, mert a jövő a precíziós gazdálkodás és a John Deere rendszerében ehhez megvannak a szükséges modulok. Szeretnénk precíziósan gazdálkodni, aminek egy része már meg is valósult, hiszen intelligens eszközökkel felszerelt
a permetezőgépünk, a műt rágyaszórónk. A következő beruházásunkban tervezzük egy intelligens vetőgép beszerzését is. Úgy gondolom ez a jövő, fontos a precizitás és a felesleges anyagkijuttatás csökkentése, hosszabb távon biztosan megtérül.
A harmadik szezonjukra készülnek a kombájnok, volt nagyobb meghibásodás eddig?
B.K.: Úgy gondolom ennek az új szériának a gyerekbetegségeit sikerült kijavítani az első két szezonban. Ezeken a gépeken már mindent elektromotorokkal állít a rendszer, így több elektromos jellegű probléma jelentkezhet, mint egy hagyományos vagy korábbi modellnél. Ilyen esetben fontos a szakmai háttértámogatás.
Egy pár gondolatban öszszefoglalnák, hogy mit jelent Önöknek a jó szervizszolgáltatás? Milyen egy jó szervizszerelő?
B.M.: A legfőbb, hogy jöjjön időben, amikor hiba van akkor érkezzen a segítség amint lehet. A jó szerelő lelkiismeretes és nem az óráját nézi, hogy mikor jár le a munkaidő, valamint lojális a partnerekkel. Továbbá a megfelelő szakmai tudás is fontos.
Elégedett volt az előző gép park szervizellátásával? Van érzékelhető különbség
a kettő között?
B.K.: Amikor a Claas kombájnokkal dolgoztunk, akkor egy jó szerelő volt, aki precíz ember volt és értett hozzá, de őt feljebb léptették, és aki a helyére jött, az már kevésbé volt jó. Gazdatársakkal beszélve én úgy látom, hogy régiónként változik, hogy hol jobb a szerviz.
Ugye ez is sokat változott az elmúlt években. Nem lehet összehasonlítani egy 10 évvel ezelőtti meghibásodást egy maival. Korábban nem voltak ennyire bonyolultak a gépek. Sokszor a hiba meg találása hosszabb időt vesz igénybe. Én sosem voltam annak a híve, hogy a gazdaságba sok márka legyen, mert szerintem az nem jó, mivel a kapcsolattartást is nehezíti.
A John Deere gépek optimális üzemeltetésében vannak támogató rendszerek, mint például a JDLink, a MyJohnDeere, az Operation Center). Használják a napi gazdálkodás során?
B.K.: A lehetőségünk meg van, mivel rendelkezünk fiókkal, de jelenleg még nem használjuk ki az ebben rejlő lehetőségeket. Nálunk ugye az S770-es kombájnokban és a két nagy nyolcezres traktorban érthető el, a többi eszközünkben még sajnos nem. Hosszú távon ez lesz a jövő, mert ugye nem mindegy, hogy adott gépet hogyan használják, mennyit lehet esetleg spórolni üzemanyagban, alkatrészben.
Ön szerint van lehetőség csökkenteni az aratási szezonban bekövetkező meghibásodások lehetőségét? Mit tesznek meg Önök annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a leállás?
B.K.: Van törekvés rá, hogy késő ősszel elkezdjük a hibafelvételezést és márciusig (szezon kezdésig) a szükséges javításokat elvégezzük. Ezt ösztönzi az is, hogy ebben a téli időszakban nagyobb kedvezménnyel tudunk alkatrészt beszerezni. Ezek hosszú távon biztosítják, hogy minél kevesebb hiba legyen, ami esetleg a szezonba előjönne.
B.M.: Szerencsére van egy olyan szerelői állományunk, akik karban tartják a gépeket.
A megelőző szervizszemlélet egyik fontos támogató programja a John Deere által fejlesztett Expert Alert program. Találkoztak-e Önök a programmal?
B.K.: Még egyelőre nem volt ilyen riasztásunk. Ez a szolgáltatás egyébként jó, mert költségkímélő tud lenni, hogy mondjuk nem három alkatrészt kell kicserélni végül, hanem csak egyet, mert megelőzött egy nagyobb meghibásodást a riasztás.
B.M.: Megvan a szerződésünk, de még szerencsére nem volt ilyen esetünk.
Milyen egyéb szolgáltatásokat vesznek igénybe a KITE Zrt-től?
B.M.: Kiterjesztett jótállással vásároljuk a gépeket. Megkötjük az éves szervizszerződést a traktorokra, a kombájnokra és a Linearokra is. Az inputanyagokat is a KITE-től szerezzük be.
Milyen fejlesztéseket terveznek a jövőben, a gazdaságban?
B.K.: Úgy gondolom, hogy gépek terén már most jól állunk ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodásba előrébb lépjünk. 600-800 hektár között van az az üzemméret, ahol már érdemes ezt a rendszert kiépíteni. Szerintem hosszú távon azok a gazdaságok lesznek az életképesek, akik ebbe az irányba el tudnak menni. Most van egy közös Kutatás Fejlesztési pályázatunk is a KITE Zrt.-vel, amire várunk, ebben lenne még egy precíziós szántóföldi vontatott permetező és egy szemenkénti vetőgép. 2 éven belül még szeretnénk egy új nyolcezres traktort vásárolni. Tervben van a terménytisztító és a -tárolók korszerűsítése is.
B.M.: Jelenleg 2 db 1100 m-es Linear berendezéssel 550 hektárt öntözünk. Ezeknek a gépeknek a cseréjét is tervezzük.
Szóba került már, hogy az új generáció teljesen átvegye a stafétát?
B.K.: Édesapám az irányító, ő neki hihetetlen sok tapasztalata van. Ő már olyanra is fel van készülve, amire még én esetleg koromból is adódóan nem. Most nekem végrehajtási feladatom van, egyrészt a reggeli munkakiosztás, a feladatok koordinálása végrehajttatása és ellenőrzése. A gépesítési kérdéseket közösen beszéljük át. A későbbiekben természetesen ennek a teljes koordinálása a feladatom lesz, így próbálom folyamatosan ellesni, hogy mire kell figyelni. Hiszen nem csak a szakma részét kell ismerni, a cégvezetés egy külön feladat.
Bízom benne, hogy 5-10 évig még biztosan együtt fogjuk csinálni. Amíg egészségileg tudja, addig csinálni fogja, úgy gondolom. Ad egy biztonságérzetet.
B.M.: Ezt a szakmát nem lehet ráerőltetni senkire és nem is szabad. Szívvel lehet ezt csinálni.
A cikk eredeti pdf változata itt letölthető.