Az éghajlatváltozás miatt várható termés- és bevételcsökkenést jobb beltartalommal ellensúlyoznák a kutatók
Három mezőgazdasági vállalkozás és a Széchenyi István Egyetem egyedülálló projekt megvalósításába kezdett két évvel ezelőtt: olyan, az üzemi gyakorlatban alkalmazható technológiát dolgoznak ki, melynek eredményeként 2025-re megnövelt tápelemtartalmú gabonából egészségvédő, funkcionális élelmiszer készülhet.
A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00182 azonosító számú, Tápanyagokban dúsított gabona (búza) termesztés funkcionális élelmiszer alapanyag előállítása céljából című projektben a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság, az Agrokeve Növénytermesztő Korlátolt Felelősségű Társaság, a Felsőszentgyörgyi Mezőgazdasági Korlátolt Felelősségű Társaság és a Széchenyi István Egyetem vesz részt. A projekt az NKFI Alapból 796 789 860 Ft vissza nem térítendő támogatással valósul meg.
A projektcélokat és az eddig elért eredményeket bemutató szakmai konferenciára a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. kisújszállási székhelyén került sor. A résztvevőket elsőként Ágfalvi László Elek, a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntötte. Elöljáróban elmondta: a tavalyi év az aszály, a Covid-utóhatás és az orosz–ukrán háború miatt rendkívül nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdasági termelőket. A szárazság miatt nagyon nehézzé vált az állatok számára a szálastakarmány biztosítása, gyep-, illetve lucernaszéna szinte nem is termett, a silókukoricák megsültek.
„Sajnos a klímaváltozás miatt bekövetkező szélsőségek ismétlődni fognak, ezt minden gazdálkodó tudja – mondta Ágfalvi László Elek. – Valószínűleg a régi termésmennyiségekkel már nem számolhatunk a csapadék egyenetlen eloszlása miatt, ez indukálta a projektünket is. A célunk, hogy az a kevés gabonamennyiség, ami várhatóan teremni fog a régiónkban, olyan minőséget és beltartalmi értékeket produkáljon, ami egészséges élelmiszer alapanyagául szolgálhat majd. Reméljük, hogy már 2024–2025-ben olyan eredményeink lesznek, melyekből pénzügyi szempontból is profitálni tudunk.”
A projekt első évében a Széchenyi István Egyetem tangazdaságának területén, kisparcellás szántóföldi kísérletek során öt magyar nemesítésű búzafajtát teszteltek különböző magnéziumdózisú lombtrágyákkal. Sikerült olyan beavatkozást kidolgozni, amely a mennyiségi terméskihozatal mellett – ha kismértékben is – a fajták mikroelem-felvételét növelte. A vizsgálatok eredményei alapján ez a termelő partnergazdaságoknál üzemi méretekben javította a termesztett búzák beltartalmi értékeit – elsősorban a magnéziumtartalomra fókuszálva. A gazdaságoknál az első évben az alap-termesztéstechnológiák felmérése történt, amelyeket az idei évtől kezdődően az egyetemi kísérletek alapján módosítanak és üzemi méretekben is tesztelnek. Ugyanakkor folytatódnak a kisparcellás kísérletek is: a tavalyi extrém aszályos év negatív befolyásoló hatásainak kiküszöbölésére, valamint lombtrágyák alkalmazása mellett talajba juttatott mezoelem-műtrágyák kipróbálására vonatkozóan, még magasabb tápanyagtartalom megjelenését remélve a szemes terményekben. Várhatóan a kutató-fejlesztő tevékenység eredménye lesz – a termelt búzán felül – olyan technológiai ajánlás is, amit más, pályázaton kívüli gabonatermelő gazdálkodók is hasznosíthatnak, ennek köszönhetően egyre nagyobb volumenben fog ez a funkcionális alapanyag az élelmiszeripar rendelkezésére állni.
Sikerült olyan beavatkozást kidolgozni, amely a mennyiségi terméskihozatal mellett a fajták mikroelem-felvételét növelte, ami üzemi méretekben javította a termesztett búzák beltartalmi értékeit.
A konferencián felszólalt dr. Vida Gyula, az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója, aki egyebek közt azt mondta: a mezőgazdaságnak manapság nehéz körülmények között kell teljesítenie, miközben a technológiai fejlődés igencsak felgyorsult.
A projektben végzett kutatásokat és elért eredményeket Dr. Kovács Attila egyetemi docens, dékánhelyettes, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék vezetője ismertette.
Végül a partnergazdaságok részéről Ágfalvi László Elek elnök-vezérigazgató (Nagykun 2000 Zrt.), valamint Bodnár Miklós (Agrokeve Kft.) és Szabó János (Felsőszentgyörgyi Mezőgazdasági Kft.) ügyvezetők mutatták be az általuk vezetett cégek elmúlt másfél éves szerepét, tevékenységét a projektben.
Forrás: AgrárUnio